Hegy Napja 2014

Néhány évvel ezelőtt egy, a hagyományőrzés iránt elkötelezett, lelkes csapat összefogott annak érdekében, hogy jól átgondolt koncepcióját megvalósítsa. Egyesületbe tömörültek, s elindultak a célhoz vezető úton. Tervüket Pápa Város Önkormányzata is támogatta, így nem volt más hátra, mint lépésről lépésre megvalósítani az elképzeléseket. A lelkes csapat a Hagyományok Hegye Egyesület. A koncepció pedig egy történelmi, néprajzi és természetismereti szabadidőközpont kialakítása volt. Az időt és energiát nem kímélő munka meghozta gyümölcsét: még ha csak évente néhány alkalomra is, megnyitotta kapuit a Hagyományok Hegye a látogatók előtt. Az Öreghegyen kialakított közel 10 hektáros természeti környezetben megvalósult szabadidőközpont minden nyáron helyiek és környékbeliek tömegeit vonzza a Hegy napjára. Arra a nyílt napra, amikor a Hagyományok Hegye Egyesület és a hozzájuk társuló hagyományőrző szervezetek – többek között a Pápai Huszáregyesület, a Delta Íjászegyesület hagyományőrző szakága, a Kassai Lovasíjász Iskola Németh törzse –, valamint a már visszajáró vendégegyesületek – a várpalotai Zúgó Nyilak Egyesület és a Vértes Egyesület – bemutatják, mi mindennel készültek az év során az érdeklődők szórakoztatására. Megelevenedik a történelem, szemtanúi lehetünk eleink életmódjának, megismerhetjük harcmodorukat, fegyvereiket, s tehetjük mindezt egy olyan – szinte érintetlen – természeti környezetben, amely kiváló helyszíne az értékes kikapcsolódásnak, s egyben menedékhely a város zajától menekülőknek.

Sokan kilátogattak a Hagyományok Hegyére, a Hegy napja változatos programjai megmozgatták a város és környéke lakosságát. A 2014. évi Hegy napja rendezvényeit Unger Tamás nyitotta meg. Az alpolgármester hangsúlyozta, az önkormányzat évek óta támogatja az egyesület munkáját, s öröm látni, hogy ez a támogatás folyamatos fejlődést generál. A városvezető elmondta, a szabadidőközpont épülése-szépülése nem áll meg, hiszen nemrég fogadta el a képviselő-testület azt a határozatot, mely a Hagyományok Hegyén felépítendő kilátó terveit foglalja magában. A területen magasodó domb a város legmagasabb pontja, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a városra és a Bakony erdeire. A 176 méter magas emelkedőn a Hagyományok Hegye szellemiségéhez illő kilátó megépítését szorgalmazza Pápa városa is.

A megnyitót követően történelmi kalandok várták az érdeklődőket. A bemutatók sorát az íjászegyesület indította, majd látványos lovasíjász produkcióval folytatódott a program, ahol a Kassai Lovasíjász Iskola tehetséges képviselői mutatták be az ősi harcmodor merész és izgalmas mozzanatait. Mindeközben a látogatók megismerhették a pásztorvilág mindennapjait. A Pápai Huszáregyesület évek óta nagy gonddal összeállított műsorral és foglalkozásokkal mutatja be a hegyen a bakonyi betyárélet és a pásztorok eszközeit, szokásait, s főként játékokon keresztül megelevenednek a korabeli hagyományok is. Az érdeklődők próbálkozhattak a karikás ostorral: vajon kinek szól hangosabban? De volt patkódobás, lólopás és sodrófadobás is, ez utóbbit leginkább a hölgyeknek ajánlották a hagyományőrzők.
Újdonságnak számított az idei esztendőben a Veszprém megyei Lackó Dezső Múzeum segítségével és támogatásával kialakított avar kori sírrekonstrukció. A sírhalom egy avar férfi csontvázát rejtette, mellette pedig megjelentek a korra jellemző övveretek, csatok, nyílhegyek. Tóth Kálmán érdeklődésünkre elmondta, a területen az 1960-as években avar kori régészeti leletek kerültek elő, melyekből számos információra fény derült eleink életmódjával, szokásaival kapcsolatban. A sírrekonstrukció a temetkezési szokásokat mutatta be a látogatóknak – fogalmazott a Hagyományok Hegye Egyesület vezetője. Ugyancsak az avarkor hagyományait idézte a jurtakiállítás, melyben avar fegyvereket tekinthettek meg az érdeklődők. Tóth Kálmán hangsúlyozta, az eszközök és a fegyverek pontos másai az eredetieknek, hiszen az egyesület számára rendkívül fontos a hitelesség, a tagok rengeteg időt töltenek a korabeli fegyverek tanulmányozásával.

A magyar hagyományok fontos részét képezi a zene. A Hegy napján minden alkalommal bemutatkoznak népi hagyományainkat őrző együttesek. Az örömzenélés mintapéldáját mutatta be Asztalos Sándor hangszerkészítő és barátai, Barta Gyula és Kiss Irén. A formáció ugyanis kifejezetten a Hegy napjára talált egymásra, a két barát Sándor és Gyula régóta nem találkoztak egymással. Ad hoc koncertjükön a citera hangjaival ismertették meg közönségüket, bakonyi és hortobágyi népdalokat szólaltatva meg az aprólékos munkával készített hangszereken.

Visszatérő vendége a nagyszabású rendezvénynek Regös Sziránszki József. Az énekmondó saját verseire írt, az ősi világunkat idéző dalait adta elő, de amikor a Nap nyugodni tért a horizonton, ő végezte a tűzszertartást is. Sziránszki József a táltos dob révítő erejével ismertette meg közönségét, felélesztve a honfoglalás korának zenéjét. Az énekmondó tevékenységével azon fáradozik, hogy autentikus hangszerekkel mutassa be a honfoglalás korának világlátását, életfelfogását, s zenei világát.
A napot a tűzszertartás és a tűzugrás zárta. A rituálénak különös jelentőséget tulajdonítottak eleink. A tűz a magyar néphagyományban a világosság, a szerelem és a megújulás szimbóluma. Úgy tartották, aki átugorja a tüzet, megtisztul. A hiedelem szerint, ha a szerelmesek, a barátok, vagy a családok kézen fogva ugranak át a tisztító tűz hamvadó parazsa fölött, végérvényesen megpecsételik összetartozásukat, és a sikeres tűzugrás a bő gyermekáldást is biztosítja a pár számára.

(Forrás: www.papa-ma.hu)